Ré vagyok. Köszöntelek titeket az Egységes Végtelen Teremtő szeretetében és fényében. Most kommunikálok.

Megadnád, kérlek először a közvetítő állapotát?

Ré vagyok. Kicsiny növekedés van a fizikai energiahiányban. Nem jelentős. Minden más ugyanolyan, mint az előző lekérdezéskor.

A közvetítőtől vannak előttem kérdések. Egyes: „Az ötödik denzitású jóakarónk e a felelős az instrumentum rendkívüli fájdalomirányú eltorzulásáért az ülések alatt és közvetlenül utánuk?“

Ré vagyok. Igen.

Létezik e valami, amit tehetnénk és amit még nem teszünk e helyzet orvoslásául, hogy a közvetítő ne élje át ezt a fájdalmat vagy ne éljen át ennyit belőle?

Ré vagyok. Kevés az, ami tehető, már meglévő eltorzulásoknak egy komplexuma miatt. Az eltorzulások forrása hármas.

Ott van a műtőseitek mondjuk úgy, aligha megfelelő munkája, mely különféle torzításokat tesz lehetővé a bal csukló környékén.

Ott van a szervi lupus erythematosus-nak nevezett torzulás, mely a bal alkar és a jobb kar izomzata számára azt okozza, hogy torzításokat tesz lehetővé e mindkettő úgymond normál helyzetében.

Végül ott az idegi sérülés, különösen a bal, de mindkét nyúlványban a mellkasi kimenetből.

Az ébredési viselkedés menete során az instrumentum válaszolhat a különféle jelzésekre, amelyek megszólaltatják a fájdalom vészcsengőjét, így riadóztatván az elme komplexumot, mely válaszul sok apró konfigurációban megmozdítja a fizikai komplexumot, ami enyhít a különböző eltorzulásokon. A jóakarótok köszönti eme eltorzulásokat, ahogy azt korábban elmondtuk, közvetlenül a munkaülés megkezdése előtt.

Mindazonáltal az ülés során a közvetítő nincs a sárgaszín kémiai hordozójával, és így a sok apró mozdulat, amely a leghatékonyabban segíthetné e torzulások lecsökkentését, nem lehetséges. Rének gondosan át kell vizsgálnia az elme komplexum mentális konfigurációit ahhoz, hogy akár a legsutább manipulációt is megtegye. Nem jártasságunk egy sárgaszín hordozó használata.

A takaró súlyának van némi káros hatása ezekre az eltorzulásokra némely esetekben, és ezért utaltunk rá, hogy volna egy kis dolog, amit lehetne tenni, mégpedig egy keret, amely kissé elemelné a takarót a testtől. A hőveszteség kompenzálása érdekében a kéznyúlványokat melegítő anyag viselése lenne azután indokolt.

Egyből az ötlik fel bennem, amint az instrumentum egy hosszú alsóneműt visel a most rajta lévő köntös alatt, és egy rendkívül könnyű, fehér takaró. Vajon ez megfelelő lenne?

Ré vagyok. Sugárzó fizikális energiája híján e közvetítőnek a nehezebb takaró javallatos.

Közlésed során, az eleje táján, azt mondtad: „Ott van a… mondjuk úgy, aligha megfelelő munkája“, és volt közben egy szó, amit egyáltalán nem értettem. Ismerős számodra ez a szó, amit megérteni próbálok?

Ré vagyok. Nem.

Akkor meg kell várnunk, amíg legépeljük az anyagot. Feltételezem, hogy a negatív ötödik denzitású jóakarónk nem mindig okoz eltorzulást, egyszerűen azért, mert ő azt próbálja hangsúlyozni, hogy az instrumentum csak akkor kerül eltorzításra, ha megkísérel egyet e másokat szolgáló munkaülések közül, megpróbálva ezzel elnyomni az ülést. Ez így van?

Ré vagyok. Ez részben igaz. A helytelen rész a következő: az entitás, amelyről beszélsz, nyomulását aligha alkalmasnak találván egy folyamatos támadás fölállítására eme közvetítő fizikai hordozója ellen, az instrumentum megtapasztalásának tér/idő nexusai közül mondjuk úgy, a hatásosabbikat választotta a szolgálatára.

El tudnád mondani, miért éreztem oly rendkívüli kimerültséget számos nemrégi alkalommal?

Ré vagyok. Ez le lett fedve korábbi anyagban.

A kontaktus, amit most átéltek, belekerül bizonyos mennyiségébe azon energiának, amelyet a csoporttagok mindegyike jelen inkarnációjával megnyilvánulásba hozott. Habár ezen ár javarésze a közvetítőre esik, annál sokkal tudatosabb mértékig van felszerszámozva preinkarnatív tervezésből a hit és akarat fényével és örömteli páncélzatával, mint amiben a legtöbb tudat/test/lélek komplexum megannyi kiképzés és beavatás nélkül kedvét lelni képes.

A támogató csoport tagjai szintén felajánlják a mások szolgálatában való akaratuk és hitük legjavát, támogatván az instrumentumot, amint ő teljesen átengedi önmagát az Egy Teremtő szolgálatának. Ennélfogva a támogató csoporttagok szintén átélik a szellemi fáradtságot, amely megkülönböztethetetlen a fizikai energiahiánytól, leszámítva, hogy ha mindenki kísérletezik eme kimerültséggel, akkor a fizikai energiára mindenki annak megszokott torzulásában találhat majd rá.

Köszönöm. Igazán nem állt szándékomban újraátmenni korábbi anyagon. Gondosabban kellett volna megfogalmaznom a kérdésemet, hogy ezzel… Erre számítottam. Próbáltam megerősítést kapni a tényre, hogy erre gyanakodtam. Mostantól óvatosabb leszek a kérdésfeltételnél.

A közvetítőtől van a következő kérdésünk: „Vakációzás közben egy csomó, idáig tudatosan nem ismert dolgot fedeztem fel magamon. Úgy tűnik számomra, hogy a születéskor kapott spirituális tehetségekkel gurulok, és sohasem fordítottam időt arra, hogy az emberi önvalómat megismerjem, amely gyermekinek, éretlennek és irracionálisnak látszik. Így van ez?“

Ré vagyok. Ez részben igaz.

Ezután azt mondja: „Ha ez így van, akkor ez úgy tűnik, hogy része annak a létezési módról szóló talánynak, amelyről Ré beszélt. Attól félek, ha nem dolgozom ki sikeresen az emberi torzulásaimat, akkor én leszek felelős a kontaktus elveszítéséért. Ugyanakkor Ré arra is utal, hogy a túl elköteleződés bármely kimenetel felé ostoba. Észrevételezné Ré e gondolatokat?“

Ré vagyok. Először általánosságban észrevételeznénk a kontaktusról szóló kérdést, mely újracsak arra utal, hogy az instrumentum epés szemmel tekint a tudat/test/lélek komplexumra.

Minden kereső tudat/test/lélek komplexumban majdhogy bizonyosan meglesz az éretlen és irracionális viselkedés. Szintén érvényes, hogy ez az entitás, csakúgy, mint majd minden kereső, jelentős munkát végzett a testet öltött léttapasztalás keretein belül, és igenis kifejlesztett érettséget és racionalitást. Hogy e közvetítő nem látja meg azt, amit már elvégzett, és csak azt látja meg, amit még nem végzett el, ez igencsak megemlítésre érdemes. Valójában bármely kereső, aki ezt a tudati és tudati/érzelmi torzuláskomplexumot fedezi föl önmagában, eltöprenghet megítélésének lehetséges nem hatékony mivoltán.

A kérdés második részének megközelítésekor látjuk a szabad akaratba való beletiprás lehetőségét. Ennek ellenére úgy hisszük, tudunk választ alkotni a Zavar Törvényének határain belül is.

Ez az adott instrumentum se képzést nem kapott, se nem tanulta, se nem dolgozott valamely önfegyelmezéssel azért, hogy kapcsolatba lépjen Rével. Amiért mi képesek vagyunk – miként ezt többször el is mondtuk – kapcsolatba lépni ezzel a csoporttal e közvetítőn keresztül, az a közvetítő odaadásának tisztasága az Egy Végtelen Teremtő szolgálatában, de a nagyfokú harmónia és elfogadás is, aminek a csoporton belül mindenki mindenki által örvend: e helyzet teszi lehetővé a támogató csoport számára, hogy jelentősebb eltorzulás nélkül működjék.

Mi szerény hírnökök vagyunk. Hogyan gondolhat egy közvetítő bármit is a Teremtő akaratáról?

Köszönjük e csoportnak, hogy rajta keresztül szólhatunk, ám a jövő labirintus. Nem tudhatjuk, hogy a történetünk mikor válik, egy utolsó ülés után, teljessé.

Rágondolhat e akkor az instrumentum, egy pillanatra, hogy beszünteti az Egységes Végtelen Teremtőnek való szolgálatát? Arra kérjük a közvetítőt, fontolja meg e kérdéseket és megfigyeléseket.

Az előző ülésen az a kijelentés hangzott el, hogy sokminden lepleződött a látszólag legtisztább érzékelésben. Ki tudná bővíteni Ré, hogy mit kell érteni e kijelentés alatt? Gondolom, jelenti ez mindannak elfátyolozását, ami az úgymond fizikai érzékelésünk határain kívül esik, ami a fényspektrumhoz köthető, stb., de az ösztönöm azt súgja, ettől többminden is leplezve van. Kibővítené Ré e gondolatot?

Ré vagyok. Szemfüles vagy a sejtéseddel. Csakugyan nem azt kívántuk sugalmazni, hogy a jelenlegi káprázatotok fizikai készüléke az elfátyolozási eljárás részeként lenne korlátolt. A fizikai korlátaitok olyanok, amilyenek. Ám a minden egyes tudat/test/lélek komplexum egyedi elfogultságai végett olykor igen egyszerű torzulásalkalmak nyílnak ott is, ahol semmi látható oka nincs efféle eltorzulásnak.

Hadd használjuk példaként a nemzőképes de éretlen férfi esetét, aki találkozik és világosan beszél egy fiatal nővel, akinek fizikai alakja a megfelelő konfigurációjú ahhoz, hogy e férfi entitáson kiváltsa a vörösszín szexuális izgalom aktiválódását.

A kiejtett szavak csoportosulhatnak egyszerű témák köré, úgymint nevek, foglalkozással kapcsolatos információk és különféle egyéb, gyakori hangvibrációs komplexum cserék. A férfi azonban a rendelkezésre álló csaknem valamennyi meglévő tudatosságát a nő kívánatosságának lajstromba vételére fordítja. Ilyesmi talán igaz lehet a nőre is.

Ekképp akár a teljes információcsere semmitmondó lehet, mert a valódi katalizátor testi. Ez tudattalanul irányított, nem pedig egy tudatos döntés. A példa leegyszerűsített.

Rajzoltam egy kis ábrát, amelyen egyszerűen egy nyilat mutatok be, mely a katalizátort szemlélteti, ahol a nyíl áthatol egy rá merőleges vonalon, ami a fátyol, majd aztán letétbe helyeződik két raktár közül valamelyikbe, melyből az egyiket a jobb oldali ösvénynek, másikat a bal oldali ösvénynek nevezném, a fátylon átszűrődött katalitikus működés e két raktárát pedig úgy címkéztem fel, mint „a Tapasztalat“. Nagyon durva hasonlat lenne ez arra, ahogy a katalizátor átszűrődik a fátylon, hogy tapasztalássá váljon?

Ré vagyok. Újracsak, részben van igazad. A tudat/test/lélek komplexum mélyebb elfogultságai úgy kormányozzák a katalizátort a pozitivitás és a negativitás megannyi szigete körül, ahogyan kifejezést ölt a mélytudat szigetvilágában. Azonban a hasonlat téves abban, hogy nem veszi számításba a további sarkosulást, amely bizonyosan nyitva áll a tudatos elme előtt, miután a mélyebb elméből már észlelte a részben sarkos katalizátort.

Úgy tűnik számomra, hogy a Tudat Tapasztalata oly módon fejti ki hatását, ami megváltoztatja a fátyol jellegét, hogy a katalizátor úgy szűrődjék meg, ahogyan elfogadhatóbb abban az elfogultságban, amit mindinkább kiválaszt az entitás. Például ha az entitás a jobb oldali ösvényt választotta, akkor a Tudat Tapasztalata megváltoztatja a fátyol áteresztőképességét, hogy az több és több pozitív katalizátort bocsásson át, és a másik is igaz, hogy több negatívat fogad el, ha a bal oldali ösvény az, amit az entitás újra és újra kiválaszt. Ez így van?

Ré vagyok. Ez nemcsak, hogy igaz, hanem további következménnyel is jár. Amint az entitásnak nőnek a tapasztalatai, a katalizátornak egyre inkább a pozitív értelmezését fogja választani, ha a másokat szolgáló ösvényen jár, és negatív értelmezését, ha létélménye az önmagát szolgáló ösvény mentén zajlik.

Akkor a Logosz megtervezte működésmód a katalizátor tapasztalatot eredményező hatásáról öngerjesztőként lett kigondolva avégett, hogy megteremti ezt az úgymond változó áteresztőképességi lefolyást, mely a kiválasztott ösvény függvénye. Kielégítő megállapítás ez?

Ré vagyok. Nincs változó áteresztőképesség az imént tárgyalt fogalmak közt. Ezt leszámítva nagyon is igazad van.

Megértem, amiért – egy újabb gyönge kifejezéssel élve: szükség van egy archetípusra vagy modellre a Tudat Katalizátoráról, de mi az indok arra, hogy egy tervrajz vagy modell létezzen a Tudat Tapasztalatára, amely eltér e kettős raktár egyszerű modelljétől a negatív és a pozitív beindítóknak? Nekem úgy tűnik, hogy a szabad akarat első torzulást jobban szolgálná az, ha a tapasztalatról nem készülne modell. Kissé tanácstalan vagyok ebben. Ki tudnád tisztázni?

Ré vagyok. Kérdésed kétségtelenül érdekes, tanácstalanságod pedig remélhetően produktív. Nem tanulhatunk/taníthatunk a tanítványnak. Pusztán megemlíthetjük, mint tettük korábban is, a különféle archetípusok vonzódását a férfihez és a nőhöz. Indítványunk az, hogy a megfontolások ezen iránya termékeny lehet.

A negyedik archetípusban a kártya egy férfit ábrázol, akinek teste előre mutat. Feltételezem, ez arra utal, hogy a Tudat Tapasztalata kéri magának a katalizátort. Az arc azonban balra fordul, azt jelezvén ez számomra, hogy a katalizátorért való kinyújtózásnál a negatív katalizátor erejében és hatásában kézzelfoghatóbb lesz, mint a pozitív. Észrevételezné ezt Ré?

Ré vagyok. A Tudat Tapasztalatának archetípusa nem nyúl ki, ó, tanítvány, hanem határozott tekintéllyel megragadja, ami megadatott. Megjegyzéseid többi része figyelmes.

Tapasztalat az anyagi káprázat négyzetén ül, melynek színezése sokkal sötétebb, mint a Hármas Kártyán. Jóllehet ezen egy macska van. Az jut az eszembe, hogy amint az élmények megszerzésre kerülnek, az illúzió második denzitású természete megértésre kerül, és a negatív és pozitív szempontok elkülönülnek. Észrevételezné ezt Ré?

Ré vagyok. Ez az értelmezés feltűnően különbözik a Ré szándékától. A figyelmet a nagy macska kulturális jelentésére irányítanánk, amely őriz. Mit őriz vajon, ó, tanítvány? S micsoda harci lobogóval világosítja meg ama megnyilvánulás sötétjét?

A polaritások csakugyan jelen vannak; az elkülönülés nem létező, hacsak nem rostáláson keresztül, amely halmozódó tapasztalás eredménye. Még más benyomásokat szándékozott közölni az ülő alak eme testhelyzete, tejfehér lába és csúcsos lábfeje.

Mi volt az utolsó szó, amit Ré kommunikált? Nem igazán hallottam.

Ré vagyok. A lábfej hangvibrációs komplexumot ejtettük ki. Némi fájdalomfellángolások miatt időnként aligha vagyunk stabilak a beszédben. Mindazonáltal az út nyitva, a feltételek pedig jók maradnak e munkaülésre. Kérünk, kérdezzetek továbbra is, ha bármi nehézség lesz az átvitelben.

A Hármas Kártyán a női entitás lába az instabil padlón van, kettős polaritásra utalván a színe alapján. A Négyes Kártyán, az egyik spicces láb azt sejteti, hogy ha a férfi entitás lábujjhegyre áll, akkor gondosan kiegyensúlyoz. A másik láb balfele mutat. Észrevételezné Ré a megfigyelésemet, hogy ha az entitás erre a lábára rááll, akkor nagyon-nagyon óvatos egyensúlyban lesz?

Ré vagyok. Ez egy fontos észrevétel, mivel ez megfejtés nemcsak ehhez a fogalmi komplexumhoz, hanem másokhoz is.

Láthatod a fejesvonalzót, időnként berepedve úgy, ahogy az egy láb a biztos alapzattól a tapasztalat természetétől fogva, ám ugyaneme tapasztalat természetétől fogva gondosan, pontosan és építészetileg is van odahelyezve e fogalmi komplexum talapzatára, és igenis az archetípusi elme komplexumba.

Tapasztalat 1 rendelkezik annak jellemzőivel, hogy hatékonyabban és megrendítőbben fejezze ki a tapasztalat felépítését: mind a szerkezet törékenységét, mind a szerkezet biztosságát.

Úgy tűnik nekem, e férfi entitás testtartásából a Négyes Kártyán, aki balra néz és akinek jobb lába balfelé mutat, hogy ez a kártya azt jelzi: egy védelmi állásban kell lenned a baloldali ösvénnyel kapcsolatban, míg a jobb oldali ösvénnyel összefüggésben nem kell a védelmen aggódnod. Észrevételezné ezt Ré?

Ré vagyok. Újracsak, ez nem az a sugalmazás, amit felajánlani kívántunk e kép megkonstruálásával. Azonban az érzékelésről nem mondható el, hogy az téves lenne.

A mágikus forma a kártya jobb szélén helyezkedik el, azt jelezve számomra, hogy a spirituális jelentőség a kártya jobb szélén található, azt közölve velem, hogy a szellemi megtapasztalás a jobb oldali ösvény. Észrevételezné ezt Ré?

Ré vagyok. Igen. A figura a tapasztalat természetét fejezi ki azáltal, hogy figyelmét az ragadta meg, amit baloldali katalizátornak lehetne nevezni. Mindeközben az erő, a mágia elérhető a jobboldali ösvényen.

A tapasztalat természete olyan, hogy a figyelemnek folyamatosan kapnia kell a legkülönfélébb megtapasztalásokat. Úgy tűnhet, bőségben vannak azok, amelyeket negatívnak vélelmeznek, vagy negatívnak értelmeznek. Nagy kihívás katalizátort kapni és kigondolni a mágikus, pozitív tapasztalatot. Az, ami mágikus a negatív megtapasztalásban, sokkal hosszabb eljövetelű úgymond a harmadik denzitásban.

Namost, a harmadik és a negyedik archetípus is, miként én látom, együtt dolgoznak a polaritás lehetséges leghatékonyabb módú létrehozásának egyedüli céljából. Ez így van?

Ré vagyok. Erről nem mondható, hogy téves lenne. Eltűnődést javasolunk ezen a gondolatkomplexumon.

Akkor az elfátyolozási eljárás előtt az, amit mi az elfátyolozási eljárás után katalizátornak nevezünk, nem volt katalizátor, mert nem hatékonyan eredményezett polaritást, hiszen ez az általam lerajzolt, fátylon áthaladó és sarkos élménnyé váló úgymond katalizátortöltési folyamat nem volt érvényben, mivel azt, amit mi katalizátornak mondunk, sokkal világosabban tekintették szimplán az Egy Teremtő megtapasztalásának, nempedig olyasvalaminek, ami más tudat/test/lélek komplexumok függvénye. Észrevételezné Ré ezt az állítást?

Ré vagyok. A tárgyalt fogalmak számottevő torzulás nélkülinek tűnnek.

Köszönöm. Akkor arra számíthatunk, hogy a Négyes Kártyán meglátjuk a katalitikus lefolyás eredményét, és ennélfogva nagyobb képélességet a sötét illetve fényes területek közt. Ezen a kártyán észrevenni, hogy némely területeken határozottabb a sötét tónus, míg más részek fehérebbek általános értelemben a Hármas Kártyánál, azt jelezve számomra, hogy a szétválasztódás a két elfogultság mentén megtörtént, s meg is kell történjen, hogy kövesse a tapasztalás részletes tervét. Tudná ezt észrevételezni Ré?

Ré vagyok. Figyelmes vagy, ó, tanítvány.

A Hármas Kártya madara most a Négyes Kártyán mintha befoglalódna az entitás közepébe azáltal, hogy megváltozott a… A repülés most elérte célját és része lett… központi része lett a megtapasztalásnak. Észrevételezné ezt Ré?

Ré vagyok. Az érzékelés helyes, ó, tanítvány, de mit gondol a tanítvány, mit jelenthet a madár?

Talán azt, hogy a kommunikációt, melynek érkezését a Hármas Kártya katalizátorként jelképezte, elfogadja a nő, és felhasználva a tapasztalat részévé válik. Ebben egyáltalán nem vagyok biztos. Igazam van bármennyire is?

Ré vagyok. Ennek kevés értelme van.

Dolgoznom kell még rajta.

Aztán úgy gondolom, hogy az entitás keresztbe tett lábának a Négyes Kártyán hasonló jelentése lehet a crux ansata keresztjéhez. Ez így van?

Ré vagyok. Ez így van. Az élő végtagok által formált kereszt a képen azt jelképezi, ami a megnyilvánult tudat/test/lélek komplexumok természete illúziótokban. Nincs tapasztalat, amit ne valamifajta erőfeszítés árán szereznének meg, nincs tett önmaguk vagy mások szolgálatára, amelynek ne volna, a megnyilvánító entitás számára, a tisztaságával összemérhető ára.

A megnyilvánulásban minden dolog tekinthető ilyen vagy olyan módon önmaga felajánlásának annak érdekében, hogy a tettnek megfelelő szinten átalakulások mehessenek végbe.

A Négyes Kártyán a madár egy körön belül van az entitás mellkasán. Ugyanolyan jelentése volna ennek, mint a crux ansata körkörös részének?

Ré vagyok. Ez egy speciális formája e jelentőségteljes alakzatnak. Speciális nagyrészt a megnyilvánulás keresztbe tett lábának természete végett, amit az imént tárgyaltunk.

A Négyes Kártya entitása egy furcsa formájú szoknyát visel. Van e jelentősége e szoknya alakjának?

Ré vagyok. Igen.

A szoknya kiterjeszkedik balfelé, ám némileg rövidebb jobbfelé. Egy fekete erszény lóg az entitás övéről a bal oldalon. Úgy tűnik előttem, hogy ennek az erszénynek a jólét anyagi javainak megszerzésében van jelentése a baloldali ösvény részeként. Kommentálná ezt Ré?

Ré vagyok. Habár e jelentést Ré nem szándékozta a fogalomkomplexum részének tenni, az értelmezést egészen elfogadhatónak találjuk.

[Harminc másodperc szünet.]

Ré vagyok. Mivel szünetet érzékelünk a kérdezésben, így megragadnánk a lehetőséget elmondani, hogy a kiutalt energia szintje rohamosan fogy, s felkínálnánk a lehetőséget még egy teljes kérdésre e jelen munkaülésben, amennyiben az kívántatik.

Csupán azt az állítást tenném, hogy ez a kártya, mivelhogy férfi, arra utalhat, hogy amint tapasztalatokat szerez, a tudat válik a motiválóvá vagy azzá, ami kinyúl vagy többet „tesz“ a katalitikus lefolyás megszerzése előtti egyszerű átélőnél. Ez azt jelentené, hogy a tudat jobban hajlamos vezényelni a tudat/test/lélek komplexumot.

Ezen kívül pedig csak azt kérdezném, hogy tehetünk e valamit a közvetítő kényelméért vagy a kontaktus javításáért?

Ré vagyok. Az utolsó előtti kérdésed összefüggésében azt javasolnánk, hogy újra töprengj el a képmás által viselt öltözék alakján. Az efféle ünneplőgúnya nem természetes. A forma jelentős, és nagyon a kérdésed irányvonalaiba esik.

A támogató csoport jó gondját viseli az instrumentumnak. Felkérnénk titeket, fordítsatok gondot arra, hogy a közvetítőnek egy rendkívüli hideg irányába vett torzulás ajándékát kínálta fel a titeket köszöntő ötödik denzitású jóakaró.

Habár ti aligha vagytok talán elégedettek a kellékekkel, mi azért elmondhatjuk, hogy oly gondosan lett minden előkészítve, amennyire csak lehet. Ettől többet senki sem tehet. Ezért megköszönjük mindenkinek a gondos beállításokat. Minden jó.

Távozunk tőletek, barátaim, az Egy Dicső Végtelen Teremtő szeretetében és fényében. Járjatok hát örvendezve az Egy erejében és békéjében. Adonai.

  1. Négyes Kártya ↩